A Wall Street Journal érti, miért küldte el Orbán az IMF-et

A The Wall Street Journal úgy látja, Magyarország kötvény aukciós programja megvilágítja, miért szakította meg a kormány a tárgyalásokat az IMF-fel.

Az amerikai üzleti lap megfogalmazása szerint a tény, hogy az Orbán-kabinet megszakította a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, sokkolta a piacot, de mostanra voltaképpen érthetővé vált, miért döntött így az Orbán-kormány. Az elmúlt hetek sikeres államkötvény aukciói során jelentős kereslet mutatkozott az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokra, ami pedig az ország finanszírozhatóságát segíti elő.

2010 első hat hónapjában 340 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket Magyarország, ez kétszerese annak az összegnek, amelyet az előző kormány az egész idei évre tervezett. Augusztusban és októberben nagy mennyiségű kötvény futamideje jár le, ezek kifizetését leszámítva azt éves kibocsátás 298 milliárd forint. A teljes kormányzati költés idén 900 milliárd forintot tesz ki, ebből 400 milliárd devizatartalékok formájában áll rendelkezésre, 429 milliárd forintot pedig kötvénykibocsátással gyűjtenek össze, a fennmaradó összeg az Államkincstár meglévő tartalékaiból származik majd.

2009 harmadik negyedévére Magyarország a 20 milliárd eurós IMF készenléti hitelből 14,2 milliárdot hívott le, azóta nem vette igénybe Budapest a keretet. Ebből egyébként 12,8 milliárd eurót kért le a kormány, a fennmaradó részt a jegybank hívta le, és jelenleg is jelentős, 3,2 milliárd euróra rúgó devizatartalék található az MNB-nél. A januári, 2 milliárdos államkötvény-kibocsátással a kormány előre fedezte a júliusi, és szeptemberi lejárató állampapírok kifizetését. A WSJ szerint ez a finanszírozási módszer stabilnak tűnik, a kérdés az, hogyan változik a helyzet jövőre, amikor a bizonytalan költségvetési hiánycél mellett 7,8 milliárd eurónyi tartozás jár le, ebből 2 milliárd az EU részéről, 2 milliárd devizaalapon, és újabb 2 milliárd forintban denominálva – derül ki az ÁKK adataiból.