Az egyébként is lelassult, és csak lassan talpraálló lakáspiac számára újabb érvágás lehet a hitelfelvételi lehetőségek további szűkítése. Első megközelítésben drasztikusnak tűnik a deviza alapú jelzáloghitelezés – a tervek szerint már idén szeptembertől való – teljes beszüntetése. Bár manapság a tranzakciók kb. 65-70%-a új hitel felvétele nélkül zajlik, s a forinthitelek aránya az új hitelekben 70% közelében van, még most is jelentősen alacsonyabb törlesztő részletet biztosítanak az euróhitelek, így lesznek, akik azért esnek majd ki a lakáspiac vevői közül, mert ezen magasabb törlesztőrészleteket már nem tudják vállalni.
Az esetleg újra csökkenésnek induló kereslet csökkenő árakhoz, a fizetési problémával küszködő adósok „beragadásához”, a bankrendszer kockázati költségének növekedéséhez, valamint az ingatlaniparág gazdasági teljesítményének csökkenéséhez vezethet.
„A forinthitelek tekintetében kulcskérdés az alapkamat alakulása. Szigorú fiskális politika és erősödő gazdaság mellett a nemzetközi pénzpiaci tendenciák függvényében tovább süllyedhet az alapkamat, és ez javíthat majd a forinthitelek versenyképességén, de addig egy ilyen típusú intézkedés mellé átmeneti ellensúlyozó lépések is szükségesek lennének.”- hangsúlyozta Nagygyörgy Tibor. „Megfontolandó lenne az alapkamat jelentősebb csökkenéséig, a következő 2 évben egy rövid időre (pl. 3 évre) szóló kis mértékű (pl. 3%-os) kamattámogatás nyújtása a lakásvásárlási forinthitelekre. A tavalyi éves mintegy 500 Mrd forintos új lakáshitel-volumennel számolva ez az első évben 15, a 2-4. évben 30 Mrd forintos állami kiadással járna, de hatása nagyon pozitív lehet a lakáspiacra.”
Ugyanígy csökkentené a hitelköltségeket a banki forrásköltségek mérséklése a másodlagos jelzáloglevél-piac élénkítése, valamint a jelzáloglevél kibocsátás kereskedelmi bankok részére történő engedélyezése.
Kérdés még továbbá az is, hogy a bankadó milyen formában fog megvalósulni, és ebből mennyit hárítanak majd át a pénzintézetek a hitelköltségeken át a hitelfelvevőkre, illetve a bankadó hogyan befolyásolja majd a bankok hitelezési készségét, és ez milyen hatással jár majd az ingatlanpiacra.
A negatív hatások mellett ugyanakkor kétségkívül vannak pozitív hatásai is a kormányzati intézkedéseknek, de ezek várhatóan csak középtávon éreztethetik hatásukat. Sokat lendíthet a keresleten az SZJA 2011-től hatályba lépő csökkentése. Az így a háztartásoknál maradó szabad jövedelmekből (amelyek egy része lakáshitel-törlesztésre lesz "váltható") több irányulhat a lakáspiac felé. Az SZJA csökkenés és a gazdaság növekedési pályára állítása a jövőbe vetett hitre, és a fogyasztói hangulatra is pozitív hatással lehet majd, mely kiemelkedően fontos mozgatórugója a lakáspiacnak.
Üdvözlendő a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásáról szóló döntés is. Az Otthon Centrum már 2009. tavaszán javaslatot tett a bedőlt lakáshitelesek ilyen formán történő megsegítésére. A kilakoltatási moratórium év végéig való meghosszabbítása segít elkerülni, hogy a bedőlt hitelek mögötti lakások tömegesen a piacra kerüljenek, ugyanakkor a moratórium sokadik kitolása azzal a kockázattal járhat, hogy a hitelfelvevőkben hamis illúziót kelt nemfizetésük hatásának megítélésében, és a bankrendszer stabilitását is veszélyeztetheti az elhúzódó megoldáskeresés. Ezért feltétlen törekedni kell arra, hogy év végére felálljon az a rendszer, amely megfelelő megoldást nyújt, és amelynek költségeit az adós, a bank és az állam közösen viselik.
a cikk letöltése pdf-ben
|
nyomtatás
|
küldés emailben
|
kedvencekhez
|
RSS
|
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
