„Szakmai berkekben hangoztatott, de alig publikált vélemények szerint az új gondolkodásmód a mindennapi munkában nem igazán érhető tetten. Már a tervezés szakaszában szükséges lenne megteremteni az energiahatékonyság növelésének megoldásait. Ezzel szemben nincs összhang az építész, az épületgépész, a kivitelező, és az építtető között az épületenergetikai megoldások területén. Ma még gyakorlatnak tekinthető, hogy az építész nem egyeztet az épületgépésszel, nem veszi figyelembe az új és hatékony építési termékek megjelenését, ragaszkodik a szokásos gyakorlathoz. Az épületgépészek nagy része szintén figyelmen kívül hagyja az energiahatékonyság növelésének épületszerkezeti lehetőségeit, egyébként sem tudja jól megoldani a feladatot, mivel az építész nem hagyott számára megfelelő helyiséget” – hívja fel a figyelmet Varga István szakmai igazgató egy 2011. október 19-i interaktív vitafórum problémafelvetésére.
A piacon tapasztalható aktuális kihívások felsorolását folytatva a szakember hozzátette: a kivitelező olyan tervekkel szembesül, amit nehéz, vagy költséges megvalósítani, vele egyáltalán nem egyeztetnek, pedig lennének javaslatai. Az építőanyag-gyártó értetlenül nézi, hogy energiatakarékos kiváló új termékét miért nem használják. Az épületet üzemeltető, használó, az ingatlanértékesítő többnyire kész helyzetet kap, kezdjen vele, amit tud, a piaci visszajelzések csak utólag válnak ismertté – ha ismertté válnak. Kérdés, van-e egyáltalán, aki a folyamatban szakszerűen vizsgálja egy épület, illetve a beépített berendezések élettartamköltségének alakulását?
A fenti kérdések október 19-én élőben is elhangzanak egy rendhagyó formájúra tervezett konferencián, amelynek napirendje ezúttal nem a tervezéssel, hanem a piaci oldallal kezdődik majd, az ingatlanszakma képviselőinek hozzászólásával, a piaci elvárásokkal, majd a felkért építészek, gépészek, szakemberek, kivitelezők, szólnak a témához – felkérve vagy kéretlenül –, javaslatot tesznek majd a megvalósíthatóságra, a fenntarthatóságra, illetve arra, hogy milyen gazdaságpolitikai eszközök, ellenőrzések, jogszabályok, ösztönző rendszerek szükségesek az elvárt eredmények eléréséhez. A vitafórumba az esemény fővédnökei, Bencsik János, az NFM klíma- és energiaügyért felelős államtitkára, Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke valamint Noll Tamás, a MÉK (Magyar Építész Kamara) elnöke. A kamarákon kívül szakmai partnerként részt vesz és elmondja véleményét a témában érdekelt szinte valamennyi szakmai szövetség vezetője és képviselője.
„Tudjuk, hogy épületeink életciklusa alatt felhasznált energia az összes energiafelhasználásunk döntő többségét adja, ezzel a legnagyobb mértékben járulva hozzá a klímánk tönkretételéhez. Az épületeink energiafelhasználását hatékonyabbá kell tenni, mivel fogy a rendelkezésre álló fosszilis energiakészlet, függünk a beszállítóktól, és egyre nagyobb költséggel tudunk csak az energiához hozzáférni. Amennyiben ilyen nagy a probléma, akkor miért engedjük meg az energiapazarló épületek építését, miért olyan megengedőek a szabályok? Miért nem ösztönözzük megfelelő szabályzókkal az építészeket, épületgépészeket, kivitelezőket, építtetőket, befektetőket, hogy energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb épületet építsenek? Véleményem szerint már e fontos szereplők együttműködésével, együtt gondolkodásával is jobb, energiafelhasználásban hatékonyabb, fenntartható épületek lennének építhetőek!” – állítja Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának (MAKÉSZ) alelnöke, egyben a vitafórum egyik szakmai moderátora.
A magyarországi épületállomány – azaz a mintegy 4,5 millió lakóépület és a hozzávetőleg 50 ezer középület – valóban a teljes hazai energiafogyasztás 40%-ért felel. Az épületek 80%-a mindeközben még a jelenlegi energetikai szabványoknak sem felel meg, 2012-2020 között pedig ráadásul az EU még szigorúbb követelményekkel lép elő az épületek energetikai teljesítményével kapcsolatban, amely elsősorban a középületeket érinti. „Tehát közérdekről beszélünk: az energiahatékonyság javítása minden épület használójának, tulajdonosának, az ingatlankezelőnek – és nem utolsósorban az államnak is – érdeke. Az energiafüggőségünk 80% feletti – azaz a legnagyobb problémák egyike –, nem engedhetjük meg, hogy a keleti országok vitája miatt gázhiánynak, vagy az árfolyamváltozások negatív hatásainak ilyen mértékben ki legyünk szolgáltatva. Kevesebb energiát kell használnunk, növelni kell a megújuló energia arányát, és jó minőségű, tartós épületekre, fenntartható építésre van szükségünk (azaz nem mindegy, milyen minőségű és mennyiségű anyagból, mennyi energia befektetésével, milyen élettartamú épületeket hozunk létre, tartunk fent, üzemeltetünk). Problematikus, hogy az építési értékláncban ma minden szereplő a maga termékét, szolgáltatását árulja, pedig komplex megoldást kéne szállítani. Akár felújításról, akár üzemeltetésről beszélünk, fel kell tenni a kérdést, rendelkezik-e a lakosság, az önkormányzat vagy más épületfenntartó, üzemeltető megfelelő tudással, információval, szemlélettel? Ugyanez a kérdés a szakemberek oldaláról is, és hogy az oktatásban vajon mennyire lefedett ez a terület?” – hívja fel a figyelmet Dr. Pálvölgyi Tamás, a BME Környezetgazdaságtani Tanszékének docense, a vitafórum előadója.
A szakember emlékeztet arra, hogy hiányzik nálunk egy olyan széles körű, országos lefedettségű szaktanácsadói hálózat is, amely a végső fogyasztókat célozza meg. „Hasznos, ha van állami szerepvállalás e téren, de az általunk vizsgált jól működő külföldi rendszerekben nem állami hivatalnokok, hanem pályázaton kiválasztott tanácsadó cégek végzik ezt a szolgáltatást. Ez egyfajta mentori rendszer. A környező országok közül Ausztria és Csehország példájára érdemes odafigyelni”– mondta a BME Környezetgazdaságtani Tanszékének docense. Az osztrák minta a bankokra épít, és a tanácsadó akkor kapcsolódik be, amikor hitelt kér valaki az energetikai felújításra. Csehországban viszont a meglévő állami intézményrendszerre épül rá az energetikai tanácsadás, amely hasznos megoldásokat, válaszokat, eligazítást ad, mindezt akár ingyenesen, illetve bizonyos tervezési és pályázati szolgáltatásoknál méltányos ellenszolgáltatás fejében.
A vitafórumot üdvözölve Kovács István, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke hangsúlyozta: ”A Magyar Mérnöki Kamara kiemelt stratégiai feladata a megújuló energiák hasznosításának széles körű terjesztése. E célból Mesteriskolai kurzusokat is indítottunk, a különféle szakterületekről azonos érdeklődési körrel jövő mérnökeink továbbképzésére. A megújuló energiák minél teljesebb felhasználásának, és az energiahatékony építésnek, felújításnak találkozási pontjában – iparágunkat, az építőipart tekintve – a passzívház technológia áll. Ennek létrehozása teljes körű tervezői és üzemeltetői együttgondolkodás nélkül nem megy. Az októberi vitafórum ezért is kiváló példa tehát az egymásra ható közös gondolkodásának.”
Az októberi 19-20-án megrendezésre kerülő energiahatékonyságról és intelligens épületekről szóló eseményen (CEP Expo és konfrencia, Material Event Center) a fenti témákon kívül olyan aktuális hívószavakkal szólítják meg a közönséget mint az épületek energiahatékony építése, felújítása, zéró energiafelhasználású és alacsony energiájú házak, passzív házak, intelligens épületek, épületautomatizáció, smart metering, smart grid, energiaracionalizálás az épületekben, facility management, energiatanácsadás. Ezen kívül terítéken lesznek a finanszírozással és támogatási rendszerekkel kapcsolatos örökzöld témák is.
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
