Az OGH Hírügynökség kérdésére válaszolva a piacon levő több beruházó is megerősítette, a politikai döntéshozók részéről mielőbbi konkrét törvényrendezést várnak, ellenkező esetben megfontolják kivonulásukat Magyarországról.
A KÁT megszűnésével annyi biztos, hogy a földgáz alapon kapcsoltan – és így jogilag megújulónak deklarált – áramot termelők július 1-jétől elesnek a villamos energia árának támogatásától. Mivel tavaly csak az év első félévét tekintve a KÁT 67%-át nem alternatív projektre használták, hanem földgáz felhasználásával termeltek dotált áramot, jogosan vetődik fel a törvény megváltoztatása, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú támogatásának szükségessége. A KÁT megszűnése miatt a hazánkban tevékenykedő, biogázüzemek létesítését tervező befektetők is elbizonytalanodtak, mivel ebben az évben már nem várható a biogázra vonatkozó törvényi környezet érdemi változása.
Kapitány Tibor, a gts4energy GmbH ügyvezetője az OGH Hírügynökségnek elmondta, hogy információik szerint a német, osztrák, cseh mintára változtatnák meg a KÁT törvényt. „Ez jó irány, mivel az árképzésnél meg kell különböztetni az üzemek nagyságát, hőhasznosítását, alapanyag-felhasználását és a környezetbe való beilleszkedését. Nehezíti a helyzetet, hogy a jelenlegi KÁT július 1-vel való megszűnése miatt a bankok a kormány döntéséig nem, vagy minimális részben hajlandók a projekteket finanszírozni. Mielőbbi politikai megerősítésre vár a szakma, hogy milyen irányba fog mutatni a jövőbeni KÁT, vagy ami helyette bevezetésre kerül. Ez idő alatt az elindult vagy folyamatban lévő projektek megállnak, továbbá az engedélyek és támogatások érvényüket vesztik illetve veszthetik.”
„A RENEXPO 2011 biogáz és biomassza témájú konferenciájának (2011. május 5-én) részben ez a megoldásra váró helyzet ad aktualitást” – reagált a hírekre Varga István, a megújuló energiák hazai vezető trendbemutatóját szervező cég szakmai igazgatója. „A biogáz és a biomassza technológiára azért is fontos odafigyelnünk, mert a szél- illetve napenergia lehetőségeit nem biztos, hogy Magyarország a kellő mértékben ki tudja használni, de a potenciális biogáz illetve biomassza alapanyagok itt is bőségesen termelődnek, vagy termelhetők.”
A biomassza- és a biogázüzemek nem gyorsan jövedelmező üzletágak, hosszú távú befektetést és megtérülést jelentenek. Viszont pozitív vonzata a trágya szakszerű elhelyezése, valamint a potenciális energia – azaz biogázüzemek létesítésével – a hulladék feldolgozásával energiát nyerhetünk. Eközben szintén pozitív vonzatként a beruházások munkahelyeket is teremtenek, ösztönzően hatva a mezőgazdaság és az állattenyésztés megújulására is.
A RENEXPO 2011 kiállításon épp ezért a legújabb technológiai újításokat kívánják megismertetni a szélesebb közönséggel. Kapitány Tibor, a konferencia egyik előadója kiemeli a BINOWA technológiáját, mely az üzemeltetésben, költségben is megoldás lehet akár a 250 kW elektromos teljesítményű kisebb üzemek gazdaságos működéséhez is. „Addig, amíg Magyarországon 11 eurócent/kWh az áramátvételi ár, Németországban a 150-500 kWel teljesítménytartományban a 18-26 eurócent/kWh-t is elérheti. Ezért elengedhetetlen a magyarországi biogázüzemek gazdaságos működtetéséhez az inputanyagok és technológiák helyi adottságokhoz való adaptálása, optimalizálása. A kis biogázüzemek megvalósítása ráadásul hozzájárulna a mezőgazdaság és növénytermesztés megerősödéséhez az új munkahelyek megteremtése mellett.”
Csillagh Annamária, a Tradistar valamint a Passavant-Roediger Hungária Kft. cégvezetője megerősítette, hogy Magyarországon az egyik nagy lehetőség megújuló energiák terén a szennyvíziszap, kommunális hulladékok hasznosítása, melyhez új megoldásokat kínálnak majd a RENEXPO 2011 kiállítójaként, valamint konferencia-előadójaként. „A KÁT kapcsán bízunk benne, hogy a külföldi példákra figyelnek majd a döntéshozók. Jelenleg az ismeret és a kellő támogatás hiánya is a legfontosabb megoldandó feladatok közé tartoznak. Sokan, akik belevágnak ilyen beruházásba, a részletekre nem gondolnak, mint például a biogáz esetén az áramtermelés mellett a fontos a hő és a végtermék hasznosítása is. Erre próbálunk megoldást kínálni, de további bonyodalmat okoz, hogy Magyarországon a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén nem elég hatékonyan dolgoznak össze a tárcák, az EU-projektek kiírásaiban kizárja egymást például a híg trágya és a szennyvíziszap kezelése.”
A legfontosabb szakmai újítás, amit a Tradistar/Passavant-Roediger szeretne a piaccal megismertetni, például a szennyvíziszap-pirolízis eljárása, melyet a végtermék újrahasznosítása miatt fontos hangsúlyozni. „A jövőbe mutató irány a monogazdaság, ehhez kellene a magyar gazdáknak törvényileg is segítséget adni például a trágya hasznosításában”. Míg ugyanis Németországban több ezer gazda tudja visszaforgatni a trágyát, nálunk folyamatos bevizsgálást várnak a gazdáktól, ellenben a németeknél elegendő igazolni, hogy nem szennyezett területről származik.
A szennyvíztisztítás révén például Budapesten évente egyre több iszap keletkezik, amelynek megfelelő kezelésére azonban még nem megoldott. „Európában erre már több technológiát is kidolgoztak, melyek közül kiemeljük a hőkezelést, ez ugyanis a kórokozókat és egyéb veszélyes anyagokat lebontja, egyúttal jelentős metánkvóta áll rendelkezésre. A legegyszerűbb hőkezelés az égetés, újszerűbb és gazdaságosabb a monoégetés és a pirolízis, illetve a cementipari elégetés (építőanyagban való hasznosítás). Ezt a három eljárást mindenképp kiegészítheti a hamu mezőgazdasági felhasználása, hiszen a szükséges alapanyagok nemcsak rendelkezésre állnak, hanem a szennyvíziszap értékes ásványi anyagainak a hasznosítására is lehetőség kínálkozik” – hívta fel a figyelmet az OGH Hírügynökség kérdésére Csillagh Annamária.
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
