Kétsávos adóalap
Kétsávos adóalapot hoz létre a nemzetgazdasági tárca jövőre. A jövedelem évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékkal kell megnövelni az adóalapot. Ez valójában azt jelenti, hogy továbbra is egy 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot alkalmazna a kormány, azonban az adó alapja lényegében kétkulcsos lenne. Emiatt a havi bruttó 202 ezer forint alatti jövedelemrész adóterhelése lenne ténylegesen 16 százalékos, a fölött viszont már 20,32 százalékos lenne az elvonás. Az adóelőleg-levonási szabályokat is ehhez igazították. A magánszemélynek kell nyilatkoznia a kifizető vagy a további munkáltatók felé arról, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. Ha ezt elmulasztja, akkor különbözetre 12 százalékos bírságot kell fizetnie.
Emelkedik a munkavállalói egészségbiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Ezen belül továbbra is 4 százalék marad a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli viszont 2 százalékról 3 százalékra nő, míg a munkaerő-piaci járulék továbbra is 1,5 százalék lesz. A társas vállalkozásban személyesen közreműködők után a nyugdíjhozzájárulást havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot viszont a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni. Ugyanez vonatkozik az egyéni vállalkozókra esetén a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem utáni járulékfizetésre is.
Nincs kompenzáció
Mint azt korábban a Pénzcentrum.hu megírta, azok, akik nem tudnak gyermekek utáni adókedvezményt érvényesíteni - tehát vagy még nincs gyermekük, vagy már befejezte a középiskolát, és nem jár utána sem családi pótlék, sem kedvezmény - bruttó 213 400 forint jövedelem alatt kevesebbet kapnak kézhez jövőre, mint az idén, ha nem emelkedik a fizetésük. A bruttó 200 ezer forintot keresők havonta 2500 forinttal kapnak kevesebbet. Az érintettek fizetését havi 4 ezer forinttal kellene emelni ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettó bérük.
Minél alacsonyabb a fizetés, annál nagyobb mértékű a keresetcsökkenés. Bruttó 190 ezer forintnál már 4336 forinttal csökken a nettó bér, amit 6 ezer forintos fizetésemeléssel lehetne ellensúlyozni - számolt korábban Angyal József okleveles adószakértő. Bruttó 150 ezer forintnál már 7120 forint hiányozna a dolgozó zsebéből, aminek a kompenzálásához 11 ezer forintos béremelés kellene. Bruttó 100 ezer forintból 8780 forinttal maradna kevesebb a dolgozók zsebében, amit 13 500 forintos fizetésemeléssel lehetne korrigálni. A beterjesztett törvényjavaslatban egy szó nincs arról, hogy - a kormány ígéreteihez híven - milyen formában kompenzálnák az alacsonyabb keresetűeknél az adójóváírás eltörlése, illetve az 1 százalékpontos járulékemelés miatti nettó keresetcsökkenést. A Nemzetgazdasági Minisztérium a törvényjavaslat benyújtását megelőzően kiadott közleményében is csak annyi szerepel, hogy a személyi jövedelemadó és a járulékok szabályainak változása miatti esetleges nettó bércsökkenés ellentételezése érdekében a kormány kompenzációs rendszert alakít ki. A tárca állítása szerint a kompenzáció részleteit már kidolgozták, ezeket mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel egyezteti a kormány.
A módosabbaknak több jut a családi kedvezményből
A beterjesztett törvénymódosítás szerint viszont alapjaiban nem változnának a családi kedvezményre vonatkozó szabályok. Angyal József szerint ez óriási szakmai baki. Így ugyanis a magasabb jövedelműek a szuperbruttósítás miatt több adóalap-kedvezményt tudnának érvényesíteni, mint azok, akik bruttó 202 ezer forint alatt keresnek. Egy- és két gyermekeseknél gyermekenként havonta 62 500, három- vagy több gyermekeseknél pedig gyermekenként 206 250 forinttal lehet csökkenteni az adóalapot. A 202 ezer forint fölötti jövedelemrészre alkalmazott adóalap-kiegészítés mellett nagyobb mértékben lehet igénybe venni a kedvezményt. Nem kellene személyi jövedelemadót fizetni jövőre a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére folyósított támogatás után.
Általános forgalmi adó
A törvényjavaslatban is szerepel, hogy 27 százalékra emelkedik a normál áfakulcs! Így a tejtermékeken, illetve a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékeken kívül minden élelmiszer ára emelkedik. Egyebek között drágulnak a gyermekneveléshez szükséges termékek és szolgáltatások is.
Brutális büntetés a bevétel eltitkolásáért
Óriási büntetés járna jövőre annak a magánszemélynek és vállalkozásnak is, amelyről kiderül, hogy eltitkolta a bevételét. Alapesetben a megállapított adóhiány 50 százalékának megfelelő összegű bírságot kellene fizetni. Ha viszont az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka lenne. A törvényjavaslat szerint adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
