- Mi a FIABCI-díj szakmai háttere, mivel jellemezhető leginkább a díj?
- A Nemzetközi Ingatlan Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozata a Magyar Ingatlan Szövetséggel közösen idén tizenharmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívó díj Pályázatot. 1997-ben azzal a szándékkal indítottuk el a pályázatot, hogy bemutassuk a magyar ingatlanfejlesztés eredményeit a hazai szakmai és laikus közönségnek, és megjutalmazzuk a kiemelkedő alkotásokat. A magyar pályázat ezen túlmenően azt a célt is szolgálja, hogy előkészítse és elősegítse azt, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztések eredményesen vegyenek részt a FIABCI nemzetközi nívó díj pályázatán. 1997 előtt nem volt magyar induló a FIABCI Prix d`Excellence pályázatán. A Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázat meghirdetése óta a magyarországi ingatlanfejlesztések igen sikeresen szerepelnek a nemzetközi versenyen. A FIABCI Magyar Tagozata a nemzeti ingatlanfejlesztési pályázat megszervezésével az elsők között volt a FIABCI tagországai körében. Előttünk csak Brazília és Malajzia rendezett pályázatot. A jó példát azóta egy sor ország követte, többek között, Oroszország, Indonézia, Bulgária, Columbia, Tajvan, Luxemburg, Olaszország. A FIABCI arra törekszik, hogy minél több nemzeti pályázat induljon, melynek a győztesei részt vesznek a Prix d`Excellence versenyen. Ezzel az amúgy is igen színvonalas nemzetközi mezőny még erőssebbé válik. A Prix d`Excellence elbírálásában a FIABCI tagországai által delegált igen felkészült szakemberek vesznek részt. A 2011. évi pályázat bíráló bizottságát 27 ország 42 szakembere alkotta.
- Mennyire belterjes és egyedi a FIABCI-díj? Itt leginkább arra gondolok, hogyha egy országban például csak három irodaház épül évente, akkor - elméletileg- mind a három ingatlanfejlesztő dobogós lesz kategóriájában -, így elvileg nem is nagy kunszt itt versenyt nyerni és díjat kapni.
- A FIABCI Prix d`Excellence pályázatán kategória győzteseket és helyezetteket díjaznak. Ez egy nagy nemzetközi mezőny esetében természetes és logikus. A nemzeti pályázatokon nyilván kisebb az indulók száma. Ennek megfelelően a szervezők a helyi adottságok figyelembe vételével döntik el a díjazási elveket. Oroszországban például, ahol az ország nagysága következtében tekintélyes a mezőny 5 kategóriába sorolják a fejlesztéseket és kategóriánként hirdetnek eredményt. Magyarországon és több más országban, ahol kevesebb a résztvevő, a pályázatokat nem kategóriánként díjazzák. Mi az I., II. és III. díjat adományozunk és emellett a pályázatot támogató szakmai szervezetek különdíját nyerik el az arra érdemesek. Így biztosítható, hogy a komplex szempontok figyelembe vétele alapján legjobbnak ítélt projekteken kívül a különböző szempontok szerint kiemelkedő fejlesztések is elismerésben részesülhessenek. Így a legjobb műszaki színvonalon megvalósult fejlesztés az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSz) különdíját kapja, de a Magyar Építész Kamara, a Magyar Lakásépítők Szövetsége, az Ingatlan és Befektetés szaklap, a Web Média révén az építészet, a marketing, a fejlesztési koncepció, a lakáságazat szempontjai is érvényesülnek. Magyar kezdeményezés az is, hogy a pályázaton indulók szavazatai alapján is adunk díjat. Eddig a pályázók és a zsűri értékítélete egybeesett. Tavaly az Ingatlan és Befektetés olvasói is szavazhattak és ez is a zsűri döntésével azonos eredményt hozott, ami a zsűri munkájának objektivitását igazolja.
- Milyen szempontok alapján választják ki a győztest, győzteseket? Csak az ingatlan alapterülete számít, a kivitelezés minősége, a felhasznált anyagok milyensége, az építészeti megjelenés, vagy az objektum nagysága is? Vagy elvileg az összes paramétert számításba veszik? A válasz azért lenne fontos, mert a laikusok számára sokszor úgy tűnik, hogy a nyertes műtárgy nem a jó funkcionális adottságai, praktikus és ízléses építészeti megjelenése miatt lesznek dobogósok, hanem a beruházásba öntött milliárdok nagysága és a komplexum méretei miatt kapják meg az első helyet.
- A hazai pályázatot, mint a FIABCI Prix d`Excellence-hez kapcsolódó rendezvényt, azonos alapelvek alapján szervezzük. A pályázat elbírálása az ingatlanfejlesztés komplex lényegéből adódóan öt fő kritérium figyelembevételével történik. Így az építészeti színvonal, innovatív műszaki megoldások alkalmazása; a finanszírozás, megtérülés, marketing; a környezetvédelem és a fejlesztés hatása a szűkebb és tágabb környezetében lakók életkörülményeire, társadalmi hasznossága. Mindebből következik, hogy nem a fejlesztés nagysága, a beruházás összköltsége a szempont. Lehetséges, hogy egy gigaberuházás összességében veszteséges, egy kisléptékű fejlesztés viszont nyereséges. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi ingatlanfejlesztési szempontból sikeresebbnek tekinthető.
- A nyertesek kihirdetésénél mennyire számít az ingatlanfejlesztő tőkeereje, tulajdonosi köre, cégük médiaszereplésének nagysága-, ami által talán elfogulttá válhat az adott műtárggyal szemben a zsűri? Például a Duna City-projekt évről-évre jelentős nemzetközi díjakat zsebel be, ám kapavágásra, alapkőletételre még 6 év után sem került sor.
- A FIABCI Prix d`Excellence és ennek megfelelően a Magyar ingatlanfejlesztési Nívó díj pályázat egyik alapvető kritériuma, hogy csak legalább egy éve átadott, üzemelő létesítmények nevezhetnek a versenyre. Mi nem elképzeléseket, meg nem valósult terveket, hanem működő projekteket vizsgálunk és nagyon fontos szempont az eredményesség, a bérbeadás szintje, a megtérülés.
- Sikernek, vagy sikertelenségnek könyvelhető el, hogy az eddig 12-szer megrendezett magyar FIABCI-n induló fejlesztők, a világban „eddig csak” nyolc alkalommal nyertek valamilyen fődíjat, ráadásul ezeket a medálokat csaknem mindig a „Közcélú létesítmények kategóriájában” nyerték el - ami arra enged következtetni, hogy a XIX. században épített ingatlanok felújításában, funkcióbővítésében bár jók vagyunk, de a modern korszerű, ötletes, világszínvonalú épületek tervezésében és kivitelezésében már nem.
- A Prix d`Excellence 20 éves történetében öt földrész 34 országából kerültek ki a díjazottak. Íme, a névsor: 18 európai ország (Belgium, Ciprus, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Norvégia, Oroszország, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svájc. ) 9 ország az Ázsiai és a Csendes-óceáni térségből: (Ausztrália, Hong Kong, Indonézia, India, Japán, Kína, Malaysia, Singapore, Taiwan, Vietnam) 4 amerikai ország (Argentína, Brazília, Columbia, USA) és két afrikai ország (Dél-Afrika, Zimbabwe). Egy ilyen széles és erős nemzetközi mezőnyben a magyarországi ingatlanfejlesztők eredményes szereplése igen nagy siker és ez reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország vonzó befektetési cél legyen. Az ingatlanfejlesztésnek különleges szerepe van a gazdaságban, hiszen amellett, hogy munkahelyeket teremt, a megvalósult új vagy felújított épületek Magyarországot gazdagítják, az ingatlan elnevezése is azt tükrözi, hogy az nem vihető el, bármi történik a fejlesztővel, az épület itt marad. Ha a Magyar Ingatlanfejlesztési Pályázat és a nemzetközi díjak híre akár csak eggyel több befektetőt ösztönöz arra, hogy Magyarországon fejlesszen, már nem volt hiábavaló a pályázat megszervezésébe fektetett rengeteg energia.
- Nem értek egyet a közcélú kategóriában elért sikerek kapcsán felvetett korszerűségi problémákkal. A közcélú kategóriában díjazott magyar pályaművek közül egyedül a Nagyvásárcsarnok felújítása tekinthető tipikus értékmentő fejlesztésnek. A ferencvárosi tömbrehabilitáció, a városfelújítás példaértékű megvalósítása. A Művészetek Palotájáról igazán nem lehet elmondani, hogy nem a XXI. század műszaki színvonalát képviseli. A szombathelyi főtér magas színvonalú város felújítás, habár tény, hogy a nemzetközi zsűri nagyra értékelte azt, hogy az OTP pénztártermének üvegpadlója alatt múzeumi körülményeket teremtve mutatták be a kétezer éves utat, amely mint tudjuk, Rómába vezet.
- A válság hatására csökkent az építőipar teljesítménye. Sok fejlesztő felfüggesztette, vagy megszüntette projektje kivitelezését. Hogy látja az ingatlanfejlesztési ágazat helyzetét?
- Ismert közgazdasági alaptétel, hogy válság idején a beruházások állnak le legelőszőr és a fellendülés is késleltetve indul meg. Az ingatlanfejlesztést Magyarországon a hitelezés feltételeinek jelentős szigorodása is sújtja, és ez vonatkozik a projekt hitelekre és a vevő oldali hitelezésre egyaránt. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a fejlesztők igen nehéz helyzetbe kerültek. Ugyanakkor a válságnak vannak bizonyos pozitív hatásai is. A projektfejlesztésre alkalmas területek irreálisan felfújt ára a reális szintre csökkent és azok a fejlesztők, akik bíznak a magyar gazdaság talpra állásában és a jövőben is itt akarnak tevékenykedni, most készítik elő azokat a projekteket, amelyeket a reményeik szerint közeli jövőben el tudnak indítani.
- A gazdasági válság körülményei között mit gondol, milyen lesz az idei XIII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat?
- A kérdés jogos. Nyilván idén sokkal nehezebb lesz a szervezők munkája, de tekintettel arra, hogy a nevezés feltétele az, hogy a létesítmény átadása 2010. december 31.-e előtti időszakra essen és 4-5 éves időszak áttekintésére kerül sor, van még igen sok be nem mutatott színvonalas ingatlanfejlesztés, amelyek részvételével reményeink szerint izgalmas verseny fog kialakulni. Ehhez kérjük támogatóink segítségét.
- A válság mindenütt érezteti a hatását. Hogyan reagál a FIABCI a megváltozott körülményekre?
- A FIABCI 62. kongresszusán idén májusban döntés született a szakmai munka átszervezéséről. Létrehozták az ágazati szakmai tanácsokat, melyek elnevezése World Council. Az ingatlanfejlesztés négy ágazatára kiterjedő koordináció a tanácsok feladata. (Ingatlanfejlesztők, beruházók, finanszírozók, ingatlanközvetítők, ingatlan üzemeltetők és tanácsadók) Az Ingatlanfejlesztők, beruházók, finanszírozók tanácsának európai koordinációját Carlo Hein (Luxemburg) és én irányítom. A tanácsok létrehozásának véleményem szerint igen nagy jelentősége van, mert különösen az ingatlanfejlesztések és az ingatlan finanszírozás nemzetközi együttműködéssel folynak. A cél az ingatlanfejlesztések elősegítése a különböző országok eltérő adottságainak és lehetőségeinek kihasználásával a FIABCI tagszervezeteiben tevékenykedő fejlesztők, befektetők, finanszírozók tevékenységének összehangolásával. Meggyőződésem, hogy minden külföldi beruházó, befektető, fejlesztő megfelelő hazai szakember közreműködése nélkül igen nagy kockázatot vállal. A FIABCI megfelelő szakmai hátteret tud nyújtani e probléma megoldására. Ha sikerül e tevékenységet jól megszervezni, az elősegítheti az ingatlanfejlesztési tevékenység újraindítását, ezért válaszoltam pozitívan a felkérésre.
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
