Magyarországon még csak elvétve található olyan település, ahol az ott lakók nyugalmát ilyen speciális és esztétikailag is szép elemekkel védik a megnövekedett forgalom okozta zajártalmaktól, - ezen szeretne változtatni a Leier Hungária Kft. a jövőben.
A Leier Magyarország meghatározó építőanyag-gyártó cégeként a környezettudatos építkezést, a hatékonyságot és a lakosság igényeire való odafigyelést kívánja összekötni, amikor a régi, elavult zajvédő falak cserélését javasolja, és szorgalmazza, hogy minden lakott területet zajvédő falak óvjanak meg a közlekedő járművek zaj- és légszennyezésétől. De miért is fontosak a zajvédő falak, hogyan alakultak ki, és milyen irányba fejlődtek az elmúlt évtizedekben? – erről Márton Tibor szakértő, az Aquacon Bt. ügyvezetője számol be.
Az első modern kori, a közlekedési zaj csökkentésére irányuló zajárnyékoló falakat az 1960-as években építették az Amerikai Egyesült Államokban. Korábban is épültek zajvédelmi létesítmények, azonban ezek elsősorban ipari üzemek környezetében az üzemi zajkibocsátás szintjének csökkentése céljából épültek. A hangterjedés matematikai modellje már ekkor rendelkezésre állt, a jelenséget leíró matematikai modellekkel valós szimulációra azonban megfelelő számítástechnikai háttér hiányában még csak korlátozottan volt lehetőség.
Az 1970-es években Európában is megjelentek a zajárnyékoló falak, majd a 80-as évektől a motorizáció rohamos fejlődése következtében elsősorban közutak mentén gombaszámra szaporodtak.
Magyarországon a zajárnyékoló falak telepítése az országos közút és vasúthálózat mentén az 1990-es évek elején kezdődött (M0 déli szektor, 6. sz. főút). Ekkor a zajvédelemre, de különös tekintettel a zajárnyékoló falak létesítésére vonatkozó szabályozás kiforratlan volt. A zaj- és rezgésterhelésre vonatkozó határértékeket egy 1983-as MT rendelet szabályozta, míg a zajárnyékoló falak létesítésére és engedélyezésére semmilyen kötelező érvényű előírás nem volt. A zajárnyékoló falak építése a telepítési helytől függően építési engedély nélkül, vagy jobb esetben a helyi önkormányzat által kiadott építési engedély alapján történt. A helyi önkormányzatok legtöbb eseten örültek, ha történik valami, így sem a műszaki tartalomra sem az esztétikai követelményekre vonatkozóan nem volt előírás. A környezetvédelmi törvény 1995-ben jelent meg (1995. évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól). Ez a törvény rögzítette „az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását”. Ezt követően a zajárnyékoló falakra vonatkozó konkrét szabályozás sokat váratott magára. 2000-ben jelent meg a zajárnyékoló falak létesítésére és fenntartására vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás (ÚT 2-1.303:2000 Közúti zajárnyékoló falak. Létesítés és fenntartás.), valamint az utak építési engedélyezéséről szóló rendelet is (15/2000 KÖVIM rendelet). A vasutak melletti zajárnyékoló falak engedélyezésének kérdését a 2005-ben megjelent vasúti tv. szabályozta (2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről). Ez idő alatt a zaj és rezgésvédelemre vonatkozó előírások kétszer is változtak (2002, 2008), igaz ez nem érintette a közúti közlekedésből származó zajra vonatkozó határértékeket.
A jogi és műszaki szabályozás hiánya magyarázza, hogy az első zajárnyékoló falak nem mindig teljesítették az elvárt kritériumokat. Sok esetben kizárólag a megbízó és a kivitelező – sokszor még terv sem készült- hozzáállásától és műszaki igényességétől függött az elkészült fal minősége. Kezdetben néhány forgalmazó szinte mindenféle anyagból épített zajárnyékoló paneleket. Eleinte fém, műanyag és fa burkolatú zajárnyékoló falak épültek, majd megjelentek a cementkötésű faapríték hangelnyelő felületű anyagból készülő (Durisol, Fabeton, Therabet) falak is. A kezdetben néhány forgalmazó elsősorban külföldi gyártású paneleket értékesített és telepített, majd fokozatosan kiépült a magyarországi gyártókapacitás is.
Az első zajárnyékoló falak beépítése óta szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy a műanyag burkolatú falak az öregedés és rongálás, a fém burkolatú falak pedig a nagyon gyakori lopás miatt váltak a közútkezelők számára nemkívánatossá. Fa burkolatú „fafonatos és faléces” falak környezetbarát megjelenésűek, telepítésük ott javasolható, ahol nem kell számítani rongálásra és a légszennyezés nem túlzottan magas (nagy forgalmú belterületi utak mentén nem javasolt).
Tapasztalatok alapján a DURISOL falak (értsd ez alatt az összes cementkötésű faaprítékból készülő falakat) felelnek meg leginkább az elvárt követelményeknek. Rongálásukra és a panelek eltulajdonítására gyakorlatilag nincs példa, a fal felületi kialakításával és színezésével pedig esztétikailag is kedvező hatás érhető el. A LEIER kínálatában megjelent DURISOL zajárnyékoló panelek akusztikai, műszaki és esztétikai szempontból is túlteljesítik a jelenlegi elvárásokat.
A Leier Durisol falak egyedisége abban rejlik, hogy hangelnyelő képessége 30%-al magasabb értéket mutat a jelenleg forgalomban levőkkel szemben. A Leier Durisol paneleket korszerű beépítést segítő emelőpontokkal és beépített kitámasztó csavarokkal felszerelve szállítja a Leier, ami már a jövő elvárt műszaki igényessége felé mutat. A Durisol falelemek lehetnek anyagukban színezettek, így az esztétikai követelményeknek hosszabb távon is kiválóan megfelelnek, valamint élettartamuk is ióval meghaladja a festett falakét. A Leier célja, hogy a különleges zajelnyelő képességgel rendelkező Durisol falak telepítésekor a „puszta” akusztikai követelményeken túl a tartósság, a minőség, az esztétika kiemelt szerepet kapjon. A jövő remélhetőleg valóban a műszaki igényesség felé mutat. Hamarosan elérkezhet az idő, amikor a zajárnyékoló falak telepítésekor egyéb szempontok és kombinálható funkciók is fontossá vállnak (pl. napelemekkel burkolt felületek alkalmazása).
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
