Mindez csak néhány szemléletes példa arra, milyen konkrét, a fogyasztók számára is érzékelhető haszonnal járhat az innováció – legalábbis ha sikerül a mindennapokban is elterjeszteni a jelenleg sokszor még kísérleti fázisban lévő fejlesztéseket.
Okos mérlegek, pénztáros nélküli boltok - itthon is ez lehet a jövő
A közelmúltban Magyarországon is megnyílt az első Future Store. A Coop áruházlánc szolnoki üzletének különlegessége, hogy ultramodern, egyelőre még külföldön sem elterjedt infokommunikációs szolgáltatásokkal van felszerelve.
A Jövő Áruházában "intelligens mérlegek" és "digitális polccímkék" várják a vásárlókat – előbbiek ételkészítési ötleteket adnak, utóbbiak pedig a termék árán kívül közlik annak összetevőit és a származási országot is. Mobil eszközök segítségével követhető a kosárban szereplő áru aktuális értéke is – azaz leellenőrizhetjük, nem léptük-e túl a vásárlásra szánt keretet -, a pénztárnál pedig mobiltelefonnal is fizethetünk.
Az újítások nem csak a vásárlást teszik gyorsabbá, hanem a dolgozók munkáját is megkönnyítik, ráadásul – a remények szerint – csökkentik az üzemeltetési költségeket és hozzájárulnak a fogyasztás növekedéséhez.
A Jövő Áruháza persze nem magyar találmány – az első ilyen jellegű boltokat a hazánkban is jelenlévő német Metro áruházlánc nyitotta meg hét évvel ezelőtt Németországban. Ott pénztáros nélküli, önkiszolgáló kasszák várják a vásárlókat, amelyeknél – a bevásárlókocsira erősített laptop és leolvasó segítségével – a jövőben akár úgy is fizethetünk, hogy közben nem kell kipakolni az árut.
"Ezek a fejlesztések egyelőre még kísérleti szakaszban vannak, nem csak itthon, hanem a határokon túl is. Elterjedésük attól függ, sikerül-e általuk lényegesen csökkenteni a költségeket, illetve növelni a forgalmat” – mondta el az mfor.hu-nak Duma László, a Magyar Logisztikai, Készletezési és Beszerzési Társaság (MLKBT) elnökségi tagja.
Igaz, ez csak akkor derülne ki, ha elég sok üzletben mernék alkalmazni az újításokat – azaz számuk elérne egy kritikus tömeget, magyarázta a szakértő. "Ez a modell még Nyugat-Európában sem kristályosodott ki, és becslésem szerint még mintegy tíz év kell ahhoz, hogy itthon találkozhassunk velük a bevásárlás során” – tette hozzá Duma László.
A logisztikai innovációnak köszönhetően szintén nagy, a mindennapokra is hatással lévő változások várhatók a boltok ellátásában is. Duma László szerint a közeljövőben rohamosan elterjedhetnek a csendes, elektromos hajtású autók a városi áruszállításban, így jelentősen csökkenhet egyes városrészek éjjeli zajterhelése.
Ennek természetesen feltétele a törvényi háttér változása is."Az egyik út, hogy a jövőben csak az ilyen áruszállítók kaphatnának behajtási engedélyt sűrűn lakott területekre, de az is megoldás lehet, ha a hagyományos, kevésbé környezetbarát teherszállító autók csak térítés ellenében használhatnának bizonyos útszakaszokat” – érvelt az MLKBT elnökségi tagja.
A technológiai jellegű innovációk mellett komoly változásokat hozhatnak a logisztika területén az úgynevezett üzleti innovációk is – igaz, ezek elsősorban a vállalatokat, és kevésbé a fogyasztókat érintik majd.
Már a versenytársak is szövetkeznek
Duma László szerint az egyik legfontosabb jövőbeni trend, hogy a versenytárs cégek is közössé teszik ellátási láncaikat – azaz közösen oldják meg a szállítást vagy éppen a raktározást. Az első látásra meglepő összefogás célja, hogy a vállalatok a jelenleginél jobban ki tudják használni a rendszerben lévő tartalékokat és csökkentsék költségeiket.
Bár az ilyen típusú együttműködések jelenleg még külföldön is gyerekcipőben járnak, elterjedésük már csak idő kérdése, véli az MKBT elnökségi tagja. Mivel pedig a hálózatokat kiépítő cégek többségükben multik, ezért a változás hulláma előbb-utóbb hazánkat is el fogja érni.
a cikk letöltése pdf-ben
|
nyomtatás
|
küldés emailben
|
kedvencekhez
|
RSS
|
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
