Ma már a legfejlettebb csúcstechnikával dolgozó elektrotechnikai, mikroelektronikai vagy energiatakarékos berendezéseket előállító, illetve a megújuló energia fejlesztésében részt vállaló cégeknek biztosítanak terepet.
A fejlődés eredményeként - egyrészt mert a befektetőknek fejlett infrastruktúrát nyújtanak, másrészt gazdaságszervező szerepet töltenek be a térségükben - az ipari parkok jelentős versenyelőnyhöz juttatják a területükön működő vállalkozásokat. Ugyanakkor - Tóth János, az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesülete (IPE) elnöke szerint - a gazdasági válság új feladatokat rótt a parkokra is, hiszen a nehéz gazdasági környezetben még fontosabbá vált a betelepült cégek alkalmazkodóképességének, versenyképességének a javítása. S mivel a válságkezelésben az innováció felértékelődik, fontos, hogy a k f és az innováció intézményrendszere a kor színvonalán szolgálja a gazdaság versenyképességének javítását. Az elnök ebben éppúgy meghatározónak ítéli az egyetemek, tudományos intézmények szellemi kapacitásának a bevonását, mint a jövő szempontjából kiemelt jelentőségű, az együttműködést és versengést egyszerre érvényesítő hálózatok (klaszterek) kialakítását az innováció területén is.
Ezért az IPE segíteni kívánja a hálózatosodást, s ezen belül az Öko Klaszter menedzsmentjeként konkrétan is hozzá kíván járulni a Közép-magyarországi Régió építőipari együttműködésének kialakításához s az ökoszempontok e területen való érvényesítéséhez. A parkok egyesülete emellett javasolja, hogy a kormány az ipari parkok csoportosítását vizsgálja felül - az ipari parkok fogalmi rendszerét ugyanis az unió gyakorlatához kell igazítani -, az eredmény a pályázati kiírásokban is jelenjen meg, így ennek alapján preferálni lehet a fejlettebb parki szervezeti struktúrák, illetve az azokban működő vállalkozások fejlesztéseit. Tóth szerint fontos, hogy a jövőben a pályázható uniós és hazai finanszírozási eszközök könnyebben hozzáférhetőek legyenek a parkok és vállalkozásaik számára, hogy - reálisan - alacsonyan tartsák az önrész mértékét, s nem utolsósorban a pályázati rendszerekben az azonos színvonalú pályázatok esetében elbíráláskor előnyt élvezzenek az ipari park címmel rendelkező ipari parkba betelepült vállalkozások.
A parkokról dióhéjban
Az első ipari park még 1992-ben, Győrben alakult, s ettől kezdve számuk az "ipari park" cím pályázatának 1996-os kiírásával évről évre emelkedett. 2009-ben 4 pályázó nyerte el a címet, ezzel az elmúlt évben már 209 működő parkot tartottak nyilván. Az idén kiírt pályázatban a korábbiakhoz képest annyi a változás, hogy nincs határidő: egész évben benyújtható – tudtuk meg Faragó Esztertől, a Nemzetgazdasági Minisztérium ipari parki referensétől. Az ipari parkok fejlődését és a nemzetgazdaságban betöltött - több vonatkozásban – sikeres szerepét alátámasztják az elmúlt évek adatai. Nemcsak a működő vállalkozások száma nőtt például az 1997. évi 320-ról 2009-re 4553-ra, de az általuk megvalósított beruházások értéke is számottevően emelkedett: amíg 1997-ben 166 milliárd forintot tett ki, addig az elmúlt esztendőben 2820 milliárd forintra emelkedett, ugyanezen évek árbevétele pedig 619 milliárdról 7242 milliárdra nőtt. Emellett élen jártak a munkahelyteremtésben is: 2009 végéig a parkokba tömörült cégek alkalmazottainak a száma is többszörösére - az 1997. évi 27 ezerről 192 ezerre - emelkedett.
Uniós támogatások
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013 közötti operatív programjaiban több mint 230 milliárd forint támogatást irányzott elő az ipari parkok fejlesztésére. A támogatások elsődleges célja, hogy kiváló infrastruktúrával ellátott, vállalkozások betelepítésére alkalmas telephelyek jöjjenek létre. A pályázati kiírások másik célja, hogy bővüljön a parkokban a betelepült cégek számára elérhető szolgáltatások köre, illetve javuljon a már meglevők színvonala. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott adatok szerint 2007-2009 között 83 ipari parki pályázatot nyújtottak be, 22,5 milliárdos támogatási igénnyel, melyből – az eddigi elbírálások eredményeként - 50 park nyert támogatást a regionális operatív programokból, összesen 13,17 milliárd forint értékben, s a szerződéskötések után 33 esetben már az uniós pénzek kifizetése is megtörtént.
A kaposvári válságenyhítő modell
Kaposvár önkormányzata a 2008 őszén kirobbant gazdasági válság nyomán kidolgozta az ún. kaposvári modellt, melynek egyik fő célja a tömeges méretű helyi munkanélküliség elkerülése. Ennek érdekében a későbbre tervezett nagyberuházásokat előbbre hozták, felgyorsították. A modell elindításával a múlt év végéig 4600 munkahely megmentése, illetve újak teremtése vált lehetővé azáltal, hogy a város közvetlen és közvetett módon – például az építőiparnak adott megrendelésekkel vagy a foglalkoztatási alappal – járult hozzá a helyi vállalkozások támogatásához, terheinek csökkentéséhez, így a munkahelyek megőrzéséhez.
A program egyik legjelentősebb lépése az önkormányzat tulajdonában lévő, 60 hektáron működő Kaposvári Keleti Ipari Park infrastrukturális bővítésének a megkezdése, saját és uniós forrásokból. A közel 177 millió forint összköltségű fejlesztés – amelyből a város saját ereje 108 millió, a Dél-dunántúli Operatív Program keretén belül elnyert támogatás összege pedig 68,6 millió forint – a tervek szerint ez év őszén fejeződik be. Szita Károly polgármester lapunknak elmondta: azért döntöttek a park fejlesztése mellett, mert több cég is érdeklődik Kaposvár iránt, ahol azonban napjainkra elfogytak az üres iparterületek. S mivel lehetőség nyílt hasonló célú pályázatra, a helyhatóság élt vele. Az érintett új, 15,8 hektárnyi, eddig mezőgazdasági művelés alatt álló földterületen a beruházás során határoló utak épülnek és az ingatlant közművesítik. A projekt munkálatainak befejezése után a területet a helyhatóság integrálja a már meglévő ipari parkba, ahol az újonnan betelepülő cégek számos szolgáltatást - például műszaki, jogi, pénzügyi tanácsadás - vehetnek majd igénybe. A fejlesztés - a polgármester szerint - nemcsak az iparterületek hiányát pótolja, hanem a betelepülő, legalább hat vállalkozásnak fejlődési lehetőséget nyújt, adóbevételt hoz a városnak s nem utolsósorban minimum 50 új munkahelyet teremt.
A pécsi ipari park is bővül
Az önkormányzati tulajdonú, 150 hektáros Pécsi Ipari Park a Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) pályázatán 2008 őszén nyert 289 millió forintos uniós forrással szintén jelentős fejlesztést valósított meg, 600 millió forint értékben. Mint azt Brányi Endre, a Pécsi Ipari Park Zrt. vezérigazgatója mondja, a beruházás célja kettős: egyrészt korábban közmű nélküli ingatlanokon épült ki a víz- és szennyvízhálózat, valamint a feltáró út és csapadékvíz-elvezető rendszer, de a területet átszelő 120 kV-os és 20 kV-os vezetékeket is kiváltották. A fejlesztés eredményeként mintegy 18 hektáron összközműves, kiváló logisztikai adottságú – 1-4 hektár közötti – új ipari területek jöttek létre az üszögi körforgalom és a Pécs-keleti M60-as autópálya körforgalmi útcsatlakozás között. Ide várják azokat az önálló telephelyre vágyó – környezetkímélő és zajmentes – ipari, logisztikai és kereskedelmi profilú vállalkozásokat, amelyek a zöldmezős, közvetlen autópálya-kapcsolattal rendelkező területen valósítják meg beruházásaikat. A parkban a cégek 10 és 100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás segítségével létesíthetnek telephelyet. (Önálló telephely létesítéséhez a teljes bekerülési költség 50 százaléka, maximum 100 millió forint a DDOP keretében pályázati úton elnyerhető; a pályázók támogatási esélyét növeli, hogy a parkba betelepülők pályázatuk elbírálásakor pluszpontra számíthatnak.) Emellett a Pécsi Ipari Park folytatta sikeres "Vállalkozói Falu" projektjét is, amelynek I. üteme két évvel ezelőtt készült el és jelenleg teljes kihasználtsággal működik. A program II-III. üteme keretében épült fel mintegy 3300 négyzetméter hasznos alapterülettel a 6 műhelycsarnokot, szociális blokkokat és 420-650 négyzetméteres irodákat tartalmazó új épületegyüttes, ahová kedvezményes bérleti díjjal várják a betelepülni szándékozó cégeket. Az újonnan kialakított összközműves területek négyzetméterára nettó 5300 forint, míg a kész csarnokok havi nettó bérleti díja 1000-1200 forint négyzetméterenként. Az ipari parkba települt több mint 50 vállalkozás mintegy 2400 fővel működik, s a vállalkozói falu bővítésével várhatóan újabb száz fővel nő a létszám.
Inkubátorház épül Debrecenben
A XID (XANGA Investment & Development Group) cégcsoport fejlesztése nyomán újabb 20 hektárnyi - nagy kapacitású közműhálózattal ellátott - területtel bővült a debreceni Határ Úti Ipari Park is. A több mint 1 milliárd forint értékű beruházás 2008 novemberében fejeződött be, majd ezt követően sorra kezdődtek az építkezések. Az újonnan kialakított iparterületen – az INTER TAN-KER Zrt. égisze alatt - valósult meg a Cívisbusz Konzorcium autóbuszszerviz- és műhelybázisa, a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszeripari vállalat kutató- és gyártóegysége, és felépült a XID cégcsoport beruházásában egy nyomdaipari üzem is, amelyet az RR Donnelley amerikai nyomdaipari vállalat vett bérbe – sorolja a munkahely-teremtő beruházásokat Herdon István, a XID cégcsoport igazgatója. A nagyszabású fejlesztések eredményeként az ipari komplexum 2009-ben elnyerte az "Év Ipari Parkja" címet. A fejlesztések a területen idén is folytatódnak: a Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. már megkezdte a - 6 milliárd forint értékű - gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs célú tudományos park beruházását, s az INTER TAN-KER cégcsoport is letette újabb fejlesztésének az alapkövét, a XID cégcsoport pedig újabb két fejlesztési projektet indít. Kezdő kis- és középvállalkozások, valamint magas hozzáadott értéket előállító (például gyógyszeripari kutató, labortevékenységet és gyártást folytató) vállalatok fogadására közel 1,5 milliárd forint befektetéssel vállalkozói inkubátorházat épít. Emellett a XID idén nyáron egy újabb egymilliárdos fejlesztés keretében 20 hektáron kiépíti az infrastruktúrát.
Javuló szolgáltatások Egerben
Ugyancsak uniós források segítségével indult fejlesztés a 100 hektáros összterületű Egri Ipari Parkban: az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program (ÉMOP) keretéből nyert 500 millió forinttal mintegy 1,5 milliárd forint összköltségű beruházás valósulhatott meg. A munkálatok 11,4 hektár ipari területet érintettek, ahol kiépült több mint 10 ezer négyzetméter úthálózat, közel 3000 méter korszerű infrastruktúra (víz-, szennyvíz- és gázvezeték, csapadékcsatorna és elektromos hálózat), valamint elkészült egy közel 7200 négyzetméter alapterületű korszerű raktárcsarnok.
Az új, modern raktárbázist a park területén működő vállalatok késztermék- vagy alapanyagraktárként, míg beszállítóik konszignációs raktárként használhatják. A parkban több mint 60 vállalkozás működik - évi 120 milliárd forint árbevételt produkálva -, 2000 helyinek, illetve környékbelinek munkát biztosítva. Az újabb fejlesztés célja az volt, hogy javítsák a terület már meglévő infrastruktúráját, szolgáltatását, ezáltal még vonzóbbá tegyék a betelepülő cégek számára és további munkahelyeket teremtsenek.
a cikk letöltése pdf-ben
|
nyomtatás
|
küldés emailben
|
kedvencekhez
|
RSS
|
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
