Egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik befolyásos tagja arról beszélt, hogy a pártban ennél konkrétabb célokat is kitűztek a Fidesz gazdasági szakértői, nevezetesen azt, hogy jövő márciusra-áprilisra 1,2 millió ember fizesse vissza tartozását, vagy váltsa át jelenlegi devizahitelét forinthitelre. Ez a cél - tekintve, hogy ebbe az irányba a kormány eddigi adósmentő intézkedései közül egyedül a végtörlesztés mutat, ezzel viszont a Magyar Nemzeti Bank becslése alapján is legfeljebb az adósok 20 százaléka tud élni - több mint ambiciózus. Ez a megoldás azt jelentené ugyanis, hogy a mintegy 950 ezer devizaalapú lakáshiteles mindegyike forinthitelre váltana, és néhány százezren még azok közül is, akik ugyan nem lakáscélra, de szintén devizában adósodtak el. Konkrét részleteket a frakcióból származó forrás nem árult el, csak annyit mondott, hogy "a kormány lépni fog a bankok felé, és megpróbálja kikényszeríteni, hogy a helyzet változzon". Minderre a forrás szerint azért van szükség, mert "a kormány exportra akar játszani, de a forintot csak akkor tudják gyengíteni, ha minél kevesebb a devizahiteles". Ezt egyébként maga a kormányfő nyilvánosan is megpendítette már, mondván, "a devizában történt eladósodottság miatt mozdulatlanságra van kényszerítve Magyarország", továbbá, hogy ez "egy ördögi kör, nincs kijárat, ezért ki kell törni belőle". A néhány kereskedelmi bank jelenlegi és egykori vezetőivel, valamint tanácsadó cégek banki szakértőivel folytatott háttérbeszélgetéseinkből az derült ki, hogy elméletileg ugyan több megoldás is kínálkozna a devizahitelek leépítésére, de ezek mindegyike súlyos áldozatokat követel, a kitörés tehát sok kreativitást igényel. A téma képlékenysége miatt és konkrét kormányzati tervek híján névtelenséget kérő források szerint alapvetően három dolgot tehet a kormány: a továbbiakban is elősegíti az adósok saját megtakarításaiból történő végtörlesztést, ösztönzi a forinthitelből történő végtörlesztést, vagy egész egyszerűen forintra váltatja a devizahiteleket.
Mindhárom esetben ugyanazok a kérdések merülnek fel: milyen árfolyamon történik a beavatkozás (a piacin vagy valamilyen kedvezményesen), és ki viseli a veszteséget: az adós, a bank vagy az állam. Ha az átváltás vagy a végtörlesztés az aktuális piaci árfolyamon történne, az azt jelentené, hogy a devizaadósok többsége körülbelül 50 százalékos árfolyamveszteséget szenvedne el, miáltal egyik napról a másikra több millió forinttal megugrana a tartozása. Ezt a megnövekedett adósságot kellene megpróbálnia kifizetni, vagy egy új forinthitelből a továbbiakban törleszteni, örökre lemondva arról az esélyről, hogy a forint svájci frankkal vagy euróval szembeni árfolyama egyszer visszatérhet az évekkel ezelőtt megszokott szintek közelébe, a tartozás pedig magától mérséklődhet.
Mivel adósmentés címén egy ilyen intézkedést nyilvánvalóan nem lehetne eladni, és a mostani gazdasági környezetben eleve irreális arra számítani, hogy aki év végéig nem tud élni a kedvezményes végtörlesztéssel, az néhány hónappal később kedvezmény nélkül képes volna erre, csak a piacitól eltérített árfolyam jöhet szóba. Ebben az esetben viszont vagy az államnak kellene a saját zsebébe nyúlnia, vagy a bankokat kellene újabb tehervállalásra kényszerítenie. Az előbbinek a költségvetés helyzete a legfőbb akadálya (a GDP-arányos jövő évi deficitcél tarthatósága eleve kérdéses) tehát az a megoldás, hogy az állam kifizeti a bankok által elengedett tartozást az ügyfél helyett, aligha jöhet szóba. (Hogy ez mekkora tételt jelentene, a kedvezményes árfolyam meghatározásán múlik, de a 180 forintos végtörlesztésnél a bankszektor potenciális vesztesége az 1000 milliárd forintot közelíti tömeges törlesztés esetén.)
A bankok további terhelése szintén problémás. A bankadó és a végtörlesztés révén a bankszektorra már eddig is nagy, egyes vélemények szerint brutális teher hárult. Gazdasági elemzők ennek tudják be például azt, hogy jelentősen visszaesett a magyarországi bankok hitelezése, romlott az ország megítélése a külföldi befektetők körében, és volt olyan hitelminősítő, amely a végtörlesztésre való hivatkozással figyelőlistára tette Magyarországot. "A devizahitelezés összes terhét 2008 óta a bankszektor viseli, ezért nincs ötletem, és nem is szeretném, ha lenne" - fogalmazta meg a kormányzati célok megvalósításával kapcsolatban egy bankszövetségi forrás, aki szerint a kormány és a Fidesz részéről hallható elképzelések politikai megnyilatkozások, "nem tudunk velük mit kezdeni". Egy másik banki forrás szerint "könnyen lehet, hogy ez az egész csak blöff", hiszen a mozgástér annyira szűk, hogy komoly áldozatok nélkül nincs mód a devizahitelezés gyors leépítésére.
Az ötletelés ennek ellenére zajlik a Fidesz-frakción és azon belül is a gazdasági munkacsoportban, és információink szerint már számos változat felmerült. A végtörlesztés év végéig nyitott lehetőségének meghosszabbítása ugyan a korábban a témában több jogszabályi javaslattal is előálló Rogán Antal szerint nincs napirenden, de annak feltételrendszere akár már az elkövetkező napokban módosulhat. Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó banki szakemberek szerint a legvalószínűbbnek pillanatnyilag az látszik, hogy a programban részt vevők körét megpróbálják bővíteni, például azzal, hogy beengednék azokat, akik magáncélra lízingeltek lakást, illetve megpróbálnák a bankokat rávenni arra, hogy ne fékezzék a végtörlesztési célú forinthitelezést. Más banki források szerint ugyanakkor elképzelhető a mostani végtörlesztés finomabb verziója is, amely a most életben lévő rendszernél rugalmasabban rögzítené az árfolyamot, és némi mozgásteret hagyna a bankoknak és a piaci versenynek. "Lehetne azt mondani, hogy például a felvételkori árfolyamhoz képest plusz 15-20 százalékos sávban meghatározunk egy küszöböt, és a bankoknak választhatnak, hogy pontosan milyen árfolyamon engedik el a tartozás egy részét. Ha többet elengednek, akkor az ehhez nyújtandó forinthitel kamatát az egyébként alkalmazotthoz képest picit, mondjuk egy fél százalékponttal megemelhetik" - vetette fel az egyik tanácsadó cég banki szakértője. Hogy a kormány, illetve maga Orbán Viktor mit gondol a bankok további terhelhetőségéről, az nem egyértelmű, a közelmúlt nyilatkozatai ugyanis némiképp ellentmondásosak. Október elején mintha fordulatot vett volna a kormányzati retorika, a miniszterelnök az önkormányzatok adósságának rendezésével kapcsolatban például úgy fogalmazott, hogy "a magyar bankrendszerre már eddig is sok terhet róttak, ezért óvatosnak kell lenniük az adósságok újratárgyalásakor, mert kellemetlen meglepetések érhetik a gazdaságot, ha tartósan veszteségessé válik a bankrendszer".
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
