Az önkormányzatok (a megyei önkormányzatok nélkül, de a Fővárosi Önkormányzatot beleértve) 2009-ben 3560 milliárd Ft-ból gazdálkodtak, s összesen 385 ezer főt foglalkoztattak. A pénzforgalmi adatok szerint a működési célú kiadások 63 százalékot tettek ki (ezen belül a dologi kiadások – fűtés, világítás stb. – súlya 19 százalék volt), a felhalmozásra 15 százalék jutott, míg a kamatkiadások átlagosan 1 százalékra (közel 37 milliárd forintra) rúgtak. Az önkormányzati rendszer összességében veszteségesen működött, az adott évi bevételek és kiadások pénzforgalmi egyenlege 63 milliárd forint hiányt mutatott, ami a kiadások 1,8 százalékának felelt meg. A fővárosi kerületek (-3 százalék) és a megyei jogú városok (-3,8 százalék) hiánya meghaladta az átlagot, s összességében (a Fővárosi Önkormányzattal együtt) 54 milliárd Ft-ot tett ki 2009-ben. Ez az összes hiány 86 százaléka volt.
Bevételi oldalon a helyi adók a kiadások 19 százalékát fedezték (a kerületekben 35 százalékát, de a községekben csak 12 százalékát), s volt még csaknem 72 milliárd forint tulajdonosi jövedelem is (ez a kiadások 2 százalékát fedezte). A többi bevétel különböző központi költségvetési támogatás, EU forrás, átengedett adó volt. 2009-ben a kiadások 2,8 százalékát a hitel- és kötvénytörlesztések adták (összesen 101 milliárd Ft), ugyanakkor 154 milliárd Ft értékben hiteleket is felvettek (ez a kiadások 4,3 százalékának felel meg). A hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 824 milliárd Ft volt ekkor, s ehhez 357 milliárd Ft rövidlejáratú kötelezettség állomány is társult, így összesen 1275 milliárd Ft-tal volt adósa a rendszer a szállítóknak (96 milliárd Ft) és a bankoknak, illetve kötvénytulajdonosoknak. Ez az éves költségvetési bevétel alig 36 százalékát jelenti!
Egy állandó lakosra Magyarországon 126 ezer forint adósság jutott 2009 végén. Ezen belül a fővárosiakra 214 ezer forint, a megyei jogú városok lakóira 170 ezer forint, a városi polgárokra 134 ezer forint, míg a községekben lakókra 44 ezer forint. Miközben a fővárosi önkormányzatok jobb pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek, az egy budapestire jutó adósságot meghaladja Pécs (231 ezer forint), Hódmezővásárhely (450 ezer forint), Szolnok (262 ezer forint), Sopron (308 ezer forint), Kaposvár (244 ezer forint) és Dunaújváros (273 ezer forint) megfelelő adata. A fővárosiak átlagadósságát 33 városé is meghaladja. Ezen belül a csúcstartó Harkány 1 millió forint feletti, Cigánd 713 ezer forintos és Esztergom 613 ezer forintos egy főre jutó adóssággal.
Felmerül a kérdés, hitelképesek-e az önkormányzatok, kifizethetik-e az adósságállományukat valaha is, vagy legalábbis képesek-e fizetőképességüket megőrizni, az eladósodást kezelhető keretek között tartani? Kézenfekvő, hogy baj esetén a megtakarításokhoz nyúljanak az önkormányzatok. 2009 végén 450 milliárd forint pénzeszköze volt az önkormányzatoknak, ezen belül a fővárosnak 148 milliárd forintja, a megyei jogú városoknak 81, a városoknak 150, míg a községeknek 72 milliárdjuk volt.
A hivatalos statisztikák szerint az önkormányzatok vagyona (tárgyi eszközei) 7636 milliárd forintot ér, ami azt jelenti, hogy ennek a vagyonnak a 17 százalékából kifizethető lenne a teljes kötelezettség állomány. Csakhogy a vagyon nagy része olyan, ami nem eladható, vagy ha értékesíthető lenne, igen gyér érdeklődés mutatkozna irántuk (iskolaépületek, utak, fürdők stb.), ugyanakkor kisebb részük iránt komoly érdeklődés lenne (víz- és szennyvízellátás, hulladékkezelés), de ezeket az önkormányzatok nem szívesen adnák el (sőt, az utóbbi időben inkább a korábban eladott vagyonok akár erőszakos visszavétele figyelhető meg). További forrást jelenthetnek a tartós részesedések, kölcsönök is. Ezek 574 milliárd forintot értek, az adósság 45 százaléka ezek eladásával, illetve a kölcsönök visszakérésével is kifizethető lenne. Van még némi tartós betétje is az önkormányzatoknak (22 milliárd forint). Ha az üzemeltetésre, kezelésbe átadott vagyont is figyelembe vesszük (1850 milliárd forint), látható, hogy miért is tartják a bankok az önkormányzatokat jó adósnak: a 2009-es hitelállomány a befektetett eszközök (10 ezermilliárd forint felett) mindössze 12 százalékát tette ki.
A teljes adósság felét (50,4 százalékát) a Fővárosi Önkormányzat, 5 kerület, 17 megyei jogú város és 2 város (Esztergom és Gödöllő) hozta össze. Az adósságállomány háromnegyedét pedig a Fővárosi Önkormányzaton kívül 18 kerület, a 23 megyei jogú város, 56 város és 1 község „termelte meg”. Vagyis a csaknem 3200 önkormányzatból 99 a felelős a hiány túlnyomó részéért.
|
Cikk ajánlás
 
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |
