ElegendÅ‘ a fÅ‘város bizonyos körzeteire, vagy a budai hegyvidék elit környékére gondolni, ahol már nem a józsefvárosi piacon működÅ‘, hanem a nagyobb céghálózatokat vagy bankot irányító kínaiak vagy vietnamiak a vevÅ‘k.
Nekik nem mindegy, hogy egy adott villa vagy bérlakás, netán irodaház megfelel-e a Feng Shui követelményeinek.
Emlékezetes, hogy a XV. kerületi Asia Centert annak idején éppen ennek alapján építette az osztrák Strabag. Mind a tájolás, mind a belsÅ‘ arányok, a használt anyagok és a funkciók elrendezése ezt vette figyelembe. Más kérdés, hogy azóta változó üzleti sikerrel működik a kereskedelmi központ.
Nálunk azért mégsem lehet tömeges ázsiai jelentlérÅ‘l beszélni, de késÅ‘bb nem zárható ki ez sem. Ahol viszont máris sok száz ilyen vevÅ‘vel van dolga az ügynököknek az London és New York. Az amerikai világvárosban már több irodaházbérleti tranzakció is meghiusult amiatt, hogy a bérlÅ‘jelöltnek csak ez az egy szempont, vagyis a Feng Shuinak való megfelelés volt a perdöntÅ‘.
Volt egy érdekes irodaházas eset. A kínai bérlÅ‘jelölt ragaszkodott hozzá, hogy a két emelet (ennyit akart lekötni) a lehetÅ‘ legközelebb legyen egymáshoz. A 9-dik és a 15-dik szintek jöhettek szóba, azok voltak szabadok. Számára késÅ‘n derült ki, hogy Amerikában nincs 13-dik emelet, így a 9-dik mellé gyorsan kiválasztotta a 14-diket, az ár nem érdekelte. Kikötötte továbbá, hogy 8-dikával végzÅ‘dÅ‘ napon írják alá a szerzÅ‘dést, mert az szerencsét hoz, gazdaggá tesz.
Angolszász nyelvterületen a negyedik emelet is tilos az ázsiaiak szemében. A „negyedik” szó angol kiejtése ugyanis a kínai, a japán és a koreia számára kisértetiesen hasonlít a „halál” szóra. Délkelet-Ázsiában éppen ezért nincs negyedik szint a toronyházakban.
|
Cikk ajánlás
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |