Az euróövezet néhány nagyon kellemetlen opció közül választhat, és még nem sikerült döntést hoznia - ezért idegesek a piacok az euróval kapcsolatban. A finanszírozási nyomás alá kerülő kormányok első mentsvára általában az, hogy korlátozzák a hazai és nemzetközi tőkemozgásokat. Ez egy olyan kockázat, amit a legtöbb gazdasági szereplő jelenleg alábecsül. A világvége forgatókönyvek lehet, hogy nem valósulnak meg, de ez leginkább a jó szerencsén, a bölcs és hosszútávra tervező gazdaságpolitikán és a megbocsájtó piacokon múlik. Ezek egyikében sem bővelkedtünk a közelmúltban. A legkevesebb amit elmondhatunk az, hogy érdekes időkben fogunk élni - vonja le a következtetést gondolatébresztő írásában Zsoldos István. A görög kormány csődöt fog jelenteni valamikor a következő pár évben. Ez a kijelentés ma már nem annyira érdekes vagy új. Ami érdekes (és félelmetes) az az, hogy ez a nézet az "elképzelhetetlen" kategóriából a konszenzusba pár hónap alatt ment át (azok az olvasók akiket nem kell meggyőzni a görög államcsődről akár a következő bekezdésre is ugorhatnak). A számokat megvizsgálva nyilvánvalóvá válik, hogy egy nagy adag mazochizmus kellene ahhoz, hogy a görög állam ne csődöljön be, és eddig az ország nem a mazochizmusról volt híres. Ha minden a vadul optimista IMF-terv alapján is menne, az ország 150%-on stabilizálná az államadósságát 2013-ban. A kormány soha nem volt képes a GDP 40%-ánál sokkal többet beszedni hosszabb távon (tipikusan inkább kevesebbet), és tipikusan legalább 45%-ot kellett elköltenie (nem kamatokra), hogy valamiféle társadalmi békét vásároljon. Már a válság előtt is volt az országban egy jelentős sztálinista párt, és voltak időnként lázadások a korrupt elittel szemben.
A cikket tovább olvashatja itt.
|
Cikk ajánlás
Cikk ajánlása sikeresen elküldve!
|
||||||||||||||
 |